Meghalt egy hajléktalan, a parkban temetünk
Aztán a kutyájára kockát vetünk
Arra gondoltam akkor a fák alatt
Hogy el kéne engedni a kutyát, akár egy madarat
És nem mint egy lomtalanított kazettás magnót
Mert ez még úgy kilencvenötbe vagy kilencvenhatba volt
De végül hozzánk került, gyermektelen szülők
És nálunk is maradt, szoktatási folyamat
Növény → állat → gyerek
Hogy aztán jöjjenek, és hogy felnőjenek,
Kutyakaját evett Lenny, és Tommy nevet.

Áramlás sodor tovább, ami a felszín alatt
És benne vannak a rákok, és benne a halak
Nyílt tenger, sötétség, kavargó mondanivaló
Basznak a rákhalászok, sodródik a hajó
És kondenzcsík formázta iksz alatt állva
A hajóhídon, cigivel a szájban
Mi ketten megint de a kutyám nem szoktat már
Tovább íródott a szükséges fraktál
És a városba visszatérve
Gyors deklasszálódásom megy végbe
Meghalt egy hajléktalan, na ez a vége
Emberfoltot hagy a kutya lelkébe.