Maradna még de mennie kéne
El vágyik innen, el. Ki a fényre.
Lüktet a szív mikor összeér.
Egymásba fonódik két tenyér.
Aztán mikor már nagyobbacska
Hajtja a szíve, ki a gangra
Az ABC-be a lányvécébe, iskolába
Rángatja az anyja
Egy üres lakásban azon is túl volt
A szíve egy hétig szerenádot dúdolt
Aztán úgy volt - hogy megszakad
Mégis zakatol zakatol zilál a lélek, elakad, elakad a szó
S a szív is széttörik majd visszarak - a helyére egy másikat.
Hirtelen felnő és hiába várják
Megtalálta a kisszíve a párját
A dobogás tárgyát, az ágyban a vágyát
Kiszolgáló boszorkányát, aztán
Alszik egy kicsit, és álmodik egy kicsit és nem szól ha valami fáj
Lemingszív hajtja, kezében tartja, és néma a szív és a száj,
Ébren zakatol zakatol zilál a lélek elakad elakad a szó
S a szív is széttörik majd visszarak a helyére egy másikat
Mézeskalácsból...
Amit a vásárban lőtt egy ismeretlen lánynak
De talán erre borítsunk fátylat, mert
Senki se hűséges a szív is megáll
(és nem a körúton egy kirakat előtt)
Még utoljára megvédi a hont, mint régen a hősök
S az i-re a pont is odakerül, és folytogat
Talán nincs már messze a torkolat, félre-
-zakatol zakatol zilálva zilál elakad elakad a szó
S a szív is széttörik majd visszarak a helyére egy másikat
Ami életben tart.
Aztán elszürkül minden, az élet
A szemétbe dobott emlékek
Egymás mellére lépnek
Ősz volt, most tél lett
Maradna még de ezzel most vége
Bár nem vágyik vissza a szív a sötétbe
Most eljött a perc
Már nem zakatol.
Most csukd be - a szemed - ha félsz
De te is - a sípszóig - élsz
Megáll - az ész
Semmibe vész.